Laboratóriumi tanulmányai azt mutatják, hogy az agysejtek hogyan kapcsolódnak a külső elektródákhoz agy-gép interfészekhez és neuronális protézisekhez emberi betegekben és főemlősökben, lehetővé téve számukra, hogy a végtagokat mind valós, mind virtuálisan ellenőrizzék, csak az elmék felhasználásával. Nicolelis és csapata kimutatta, hogy a majmok, anélkül, hogy valós testük bármely részét mozgatnák, felhasználhatnák az agy elektromos aktivitását a virtuális kezek irányításához a virtuális objektumokkal való érintkezésbe hozására és a szimulált textúrák felismerésére.
Legutóbbi, a „Nature Communications” című kiadványban kimutatta, hogy a patkány kéreg reagál mind az infravörös fényérzékelők által létrehozott szimulált érintés érzékére, mind a bajusz érintésre, mintha a kéreg egyenletesen osztódna, így Az agysejtek mindkét típusú információt feldolgozzák.
Az "optogenetikus" agyi áramszámlálók ilyen plaszticitása arra készteti az agyat, ami arra utal, hogy egy adott típusú idegsejtet stimulálni kell a kívánt neurológiai funkció létrehozása érdekében. Nicolelis szerint ehelyett a sejttípusok szélesebb körének megsemmisítése elősegítheti, hogy a kérgi régió adaptálódjon az új szenzoros forrásokhoz.
EXO SKELETON A JÁTÉKBEN
Nicolelis és csapata az agy-gép interfész munkáját a teljes test exoskeletonjának felépítésére irányuló nemzetközi erőfeszítés részeként végezte, amely segíthet a bénulásban szenvedő embereknek a motoros és szenzoros képességeknek az agyi aktivitással történő helyreállításában az eszköz vezérlése érdekében. Ezek a kutatók remélik, hogy először az exoskeletont használják fel a világbajnokság megnyitó ünnepségén, 2014. júniusban.
Nicolelis hangsúlyozza, hogy az infravörös érzékelőket úgy lehet felépíteni az exoskeletonban, hogy az öltönyt viselő betegek szenzoros információkkal rendelkezzenek arról, hogy vannak a tagok, és hogy érzik magukat, amikor megérinti őket.
Forrás: www.DiarioSalud.net
